Lehet-e növelni a külföldi hallgatók számát?

A kormány idén 26 milliárd forintot húz ki a felsőoktatásból. Nagyon nem mindegy tehát az intézményeknek, hogy milyen stratégiával és szolgáltatásokkal próbálnak piaci körülmények között is fennmaradni. Az egyik kitörési pont lehet a külföldi hallgatók toborzása a magyar felsőoktatásba.

A másik pedig a magyar hallgatók motiválása, hogy vegyenek részt az angol nyelvű képzésekben. Jelenleg több mint húsz hazai felsőoktatási intézmény kínál külföldi hallgatók számára meghirdetett, idegen nyelven folyó, teljes képzést. Közülük a legkiemelkedőbb az Andrássy Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Central European University, az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

egyetemAz idegen nyelvű képzések terén Magyarországon a legnagyobb hagyománya az orvos- és egészségtudományoknak van, hiszen ezen a képzési területen már évtizedek óta több egyetem is kínál népszerű angol és német nyelvű programokat – válaszol a Népszabadság megkeresésére Matiscsák Attila szociológus. A Study Transfer program alapítója elmondja, ez volt az egyik olyan fő terület (a műszaki tudományok mellett), ahová már a nyolcvanas évektől kezdve áramlottak külföldi hallgatók, mert felismerték, hogy a magyar orvosképzés valóban színvonalas, és nem utolsósorban olcsó. A szocializmusban távoli helyekről, a „baráti országokból” is jöttek, Ázsiából, Dél-Amerikából műszaki, gazdasági képzésekre.

 

 A franciáknak sem megy

A külföldi hallgatók expanziója a kilencvenes években, a rendszerváltás után szélesedett ki. Néhány európai (különösen észak-európai) ország stratégiája az, hogy nem tartanak fenn drága orvosképzést, hanem ösztöndíjjal támogatják a diákokat, hogy más országokban képezzék magukat –mondja Matiscsák, aki szerin tMagyarország nagy lehetőséget szalasztott el, amikor nem erősítette kiemelkedő nemzetgazdasági ágazattá a felsőoktatást és benne a kutatás-fejlesztést. A szakember – számos hibája mellett – jelentős lépésnek tartja a bolognai rendszerhez csatlakozást, mert ez tette lehetővé, hogy a diplomák elfogadása egységessé váljon, a végzettségek így a munkaerőpiacon átláthatóak. A nemzetközi felsőoktatási mobilitást tekintve az Európai Uniónak is léteznek hatékony programjai, amelyek közül az Erasmus program vonz Magyarországra a legnagyobb számban külföldi hallgatót: ha valaki például egy félévet egy másik ország egyetemén tanul, az beleszámít a hazai tanulmányaiba is. (Ezzel a programmal átlagosan egy félévet lehet áthallgatni más ország egyetemeire, azonban az elérhető ösztöndíj alacsony, legtöbbször családi kiegészítésre is szükség van hozzá.) Az Erasmust egyébként Matiscsák „jó kultúrakommunikációnak” nevezi, amelyben a magyar diákok is ki tudják próbálni magukat külföldön. – Az Erasmus az unió egyik leghatékonyabb és legsikeresebb programja, amely jelentősen növeli az oktatói és hallgatói mobilitást – fűzi hozzá.

Magyarországon jelenleg 18 ezer külföldi hallgató van, akiknek nagyjából a fele határon túlról érkezett magyar. Matiscsák szerint ez még nem túl nagy szám, és a hallgatók zöme a négy magyar orvosi egyetemen tanul. Vonzó még a műszaki, mérnöki terület, néhány természettudományos szak, illetve az agrár- és a gazdasági képzés.

Miért tanul kevés külföldi Magyarországon? Matiscsák Attila szerint a magyar felsőoktatásnak célzottan és egységesen kellene koncentrálnia a toborzásra.

Matiscsák abból indul ki, hogy mit mérlegel egy hallgató, amikor külföldi egyetemet választ. Az angol nyelvű képzések az angolszász országokban a legprofibbak, legnépszerűbbek, így például Amerikával, Kanadával, Nagy-Britanniával e tekintetben nehéz felvennie a versenyt egy magyarországi angol nyelvű szaknak. Ez még a franciáknak sem sikerül. – Az oktatásban nagy tradíciókkal rendelkező franciák évente 100 millió eurót ölnek egyetemeik nemzetközi népszerűsítésébe, mégis hátránnyal indulnak, mert Franciaország nem angol nyelvű – magyarázza, hozzátéve: a hallgatók azt is mérlegelik, mit ér az adott országban megszerezhető diploma. Az sem mindegy, mekkora a tandíj.

–Magyarországon már nem alacsonyak a díjak, ami részben abból is adódik, hogy az állam lassan kivonul a felsőoktatásból, így az egyetemek kénytelenek a piaci körülményekhez alkalmazkodni és a nyugat-európaihoz hasonlatos árakat kialakítani. A potenciális hallgatók mérlegelik, mennyit kell fizetniük, és azt, hogy a diplomájuk milyen hozadékkal bír a munkaerőpiacon, miként térül meg a befektetett összeg. Bár New York és London verhetetlen az angol nyelvű egyetemi képzésekben, ezek a városok nagyon drágák. A magyarországi angol nyelven folyó oktatás például vonzó lehet olyan fiataloknak, akiknek számít az olcsó megélhetés. A hazai albérleti árak – összehasonlítva más országok bérleti díjaival – még hihetetlenül alacsonyak – fogalmaz a szakember, aki szerint sokat számít az is, mennyire van jelen Magyarország a nemzetközi hírekben. – Hír lehet például egy nagyobb nemzetközi beruházás, sport- vagy világesemény, de ezek igen mérsékelt számban jelennek meg manapság a nemzetközi hírekben. Hír az is, ha turisztikai összefüggésben válik láthatóvá az ország. Akár csak annyiban, hogy Budapestre érdemes jönni, mert kedvesek az emberek, gazdagok a kulturális programok. Régebben a Turizmus Rt.-nek futott egy sikeres országimázsprogramja, és volt néhány okos turisztikai kampánya. Ezek az országreklámkampányok azonban drágák. De a turizmussal, az országképpel össze kellene kötni a felsőoktatást is, mert jobban jönnek ide a hallgatók, ha tudnak valamit rólunk, ha tetszik nekik az ország – vélekedik. Matiscsák Attila hangsúlyozza: az ország vonzereje a közbiztonság is, ez annyira nagy érték, hogy be kellene emelni a magyar felsőoktatást népszerűsítő promóciókba is.

– A külföldi hallgatók toborzásánál még építhetünk a híres tudósainkra, feltalálóinkra, illetve arra, hogy a tudományos oktatás világviszonylatban is színvonalas Magyarországon. Ezeket az értékeket különösen azokban az országokban érdemes hangsúlyozni, ahonnan már érkeztek korábban diákok Magyarországra tanulni, és egy generációnak már vannak jó tapasztalatai – mondja Matiscsák Attila, aki úgy fogalmaz, hogy sajnos nem segíti a pozitív nemzetközi országkép építést, ha a világsajtóban a hírek a rasszizmus erősödéséről szólnak.

A szakember szerint a jövőben Magyarország akkor tudna profitálni a külföldi hallgatókból, ha az állam nagyobb hangsúlyt fektetne a felsőoktatással összefonódó kutatás-fejlesztésre. Hangsúlyozni kellene a jól prosperáló ágazatokat, mint például a vízgazdálkodást, a biotechnológiát vagy a fejlesztőmérnöki területeket. Úgy véli, nem mindegy az sem, mit kínál a hallgatóknak az ország. – Magyarország jelenleg nem ad külföldieknek ösztöndíj-lehetőséget, csak államközi csereprogramok futnak. Szükség lenne olyan állami programra, amelyben akár néhány tehetséges külföldi hallgató ösztöndíjat kap. Ez hatékonyabb lenne,mint drága vásárokon részt venni. Az egyetemeknek az is kitörési pontot jelenthet, ha a magyar hallgatókat motiválják idegen nyelvű képzésekre. Nagy vonzerő, ha külföldi és magyar egyetemek együttműködésében a diák a tanulmányai végén mindkét egyetem diplomáját megkapja. Ez a nemzetközi kettős diploma lendületet adna nemcsak a külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak, de a magyar hallgatók külföldre vándorlását is visszafogná. Szívesen idejönnek a fiatalok, ha a magyar diploma mellé még egy angol, holland vagy amerikai diplomát is szereznek. Már vannak ilyen programok a magyar felsőoktatásban, de még nem túl nagy számban.

Ötven-hatvan ügynök

– Kétféle külföldi diák tanul Magyarországon jelentős számban. Az egyik a határon túli magyar, közülük vannak olyanok, akik az unión kívülről érkeznek. A másik az a külföldi hallgató, aki angol vagy német nyelven folyó képzésben tanul, és tandíjat fizet – ezt már dr. Jenei Attila, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatója mondja, hozzátéve, a külföldi hallgatók toborzásában nagy szerepük van a helyben működő, oktatási tanácsadással foglalkozó cégeknek. Ezek a cégek jól ismerik az adott ország fiataljainak igényeit, tudják, kinek milyen külföldi tanulmányokat ajánljanak. Kulcselem, hogy ezekkel a tanácsadó cégekkel a magyar egyetemeknek közvetlen kapcsolatuk legyen.

A szakember megemlíti, hogy az internet is lehet toborzásra alkalmas eszköz, azonban a diákok csak egy honlap alapján nehezebben tájékozódnak, többéves tanulásra az intézményt nem csak ez alapján választják ki. Megtudjuk: a becslések szerint 50-60 ügynök dolgozik külföldön, hogy hallgatókat irányítson a magyar felsőoktatásba. Ezen oktatási tanácsadó cégek mellett néhány magyar egyetem, illetve néhány magyarországi vállalkozás is szervez egyetemi előkészítőket. A komoly jelentkezők közül nem mindenkinek van olyan szinten az angol vagy a német szakmai nyelvtudása és esetenként a magyar programra felvett hallgatókkal ekvivalens szakmai tudása, hogy azonnal elkezdjen egy idegen nyelven zajló egyetemi szakot. Ezért szükséges az előkészítő, ahol azon kívül, hogy megszilárdul a nyelvtudásuk, szakmai összegzést is kapnak.

Elismert diplomák

– Csak olyan szakokat lehet eladni külföldieknek, amelyeket a magyaroknak is. Érdemes megnézni, melyek azok a magyarországi egyetemi szakok, amelyekre csak olyan jelentkezők kerülnek be, akik első helyen jelölték meg az adott szakot. Ezek bizonyára nemzetközileg is versenyképes képzések –folytatja. A mezőnyből kiemelkedik az orvos, fogorvos-, állatorvos- és gyógyszerészképzés, amelyeknek a legjobb hírük van a nagyvilágban. – Nagyon jó az oktatás színvonala, és nagy a diploma elismertsége a világban. Lényeges vonzerő, hogy a magyar orvosi diplomákat Amerikában is elfogadják. Sokkal nagyobb a külföldiek érdeklődése, mint a magyar orvosképzés kapacitása. Négy-ötszörös a túljelentkezés – állítja Jenei Attila, aki éppen a napokban érkezett vissza Londonból, ahol több mint hatvan angol fiatalt felvételiztettek, de már csak néhányukat vették fel orvosi és fogorvosi képzésekre. – Azokat a fiatalokat célozzuk, akik éppen hogy lemaradtak a saját országukban a felvételről – mondja. Úgy véli, a jelenleg jól működő programok tapasztalatainak kiaknázásával az erre a feladatra vállalkozó egyetemeknek társulásba szerveződve kellene kiajánlaniuk azt a további potenciálisan eladható 40-50, angolul is akkreditált szakot, amelyek színvonalasak. Szerinte egyszerre kell promotálni a felsőoktatást és az országot. Azt tartaná ideálisnak, hogy a nemzetközi oktatási vásárokon ne külön-külön jelenjenek meg az egyetemek, hanem ezeken a fórumokon a magyar felsőoktatás egésze mutatkozzon meg. Ezt folyamatos egyetemi kontroll mellett profi szakemberekre kellene bízni, akik amellett hogy felkészültek a magyar felsőoktatásból, még jártasak a marketingben is, és jó előadók. Mindezek után következne az egyetemek aktív, egyenkénti szerepvállalása a „feltárt piacokon”. Matiscsák Attilához hasonlóan a debreceni nemzetközi oktatási központ igazgatója, Jenei Attila is nagy lehetőségeket lát a külföldi-magyar közös képzések elterjedésében. Jenei Attila azt mondja, ezt „shared-degree” programoknak nevezik. – Azok a szakok, amelyek angol nyelven is futnak, jelentősen modernizálják a magyar nyelvű képzéseket is –mutat rá egy-másik fontos szakmai szempontra. Tapasztalatai szerint a magyar egyetemek vonzerejét nem az olcsóságuk adja, ez a legutolsó szempontok egyike. – A jó közbiztonság, képzési tradícióink, a kedvező lakhatási feltételek mind vonzóak, és az sem utolsó, hogy az itt megszerzett tudást a fiatal bárhol tudja hasznosítani, mely inkább kiváló ár-érték arányt jelent,mint „olcsóságot”– sorolja a magyar felsőoktatás külföldieknek kiemelhető előnyeit. A rasszizmus erősödéséről Jenei Attila azt mondja, folyamatosan vizsgálja a nálunk tanuló fiatalok általános hangulatát, és ilyen irányú panasszal még soha nem találkozott. – E tekintetben eladhatók vagyunk – fűzi hozzá.

18 EZER

MAGYARORSZÁGON jelenleg 18 ezer külföldi hallgató van, akiknek nagyjából a fele határon túlról érkezett magyar. Matiscsák Attila szociológus szerint ez még nem túl nagy szám, ráadásul a hallgatók zöme a négy magyar orvosi egyetemen tanul.

 

Forrás: Ónody-Molnár Dóra Népszabadság
Fotó: Domaniczky Tivadar
http://nol.hu/belfold/20120706-a_toborzok_a_hirekkel_is_kuzdenek

 
Csúcstechnológiájú készülék segíti a gyermekek gyógyulását a Bethesda gyermekkórházban

A Humanitás Szociális Alapítvány Kuratóriuma harmadik éve dönt nagy értékű orvostechnikai eszközök adományozásáról egészségügyi...


Bővebben ...
 
Új képzési programot indít a kormány

Képzési programot indít a kormány a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának elősegítésére; a 4,9 milliárd...


Bővebben ...
 
Beszédes számok jöttek - szegénységről tanúskodnak a friss adatok

Az EU-átlagot messze meghaladóan továbbra is nagyrészt fából állítja elő Magyarország a megtermelt megújuló energiát. Az anyagi...


Bővebben ...
 
Havonta tízezerrel nő a szegények tábora

Több mint egymillió ember él a szegénységi küszöb alatt, emiatt rengetegen éheznek Magyarországon. A KSH adatai szerint a szegénységi...


Bővebben ...

 Humanitás Szociális Alapítvány - 1075 Budapest, Madách Imre út 5. Tel.: +36-1-321-5065  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

© jacsomedia